Beszkidek hegyei aranyban
Hosszú utazás után érkezett haza Spanyolországból a Muzsla Néptáncegyüttes Pásztóra. Egy napos pihenés, és kezdetét vette a következő fesztiválra a felkészülés. A Beszkidek-i fesztivál igazgatójának személyes kérésére a csoport vállalta, hogy a tervezettnél négy nappal korábban kiutazik, ugyanis az indiai csoport röviddel a megnyitó előtt lemondta a részvételt, így a már megtervezett programokon hiányzott egy csoport. Az utazásig rendelkezésre álló időt az együttes napi 6 – 7 órás próbákon a versenyprogram összeállításával töltötte, viseletek előkészítésével és a szükséges kiegészítők beszerzésével. A feszített tempójú felkészülésnek az augusztus 5-i indulás vetett véget. Wisla-ban egy borsodi születésű tolmács, aki lengyel férjet választott, a szállodában várta a csoportot. Az éjszakai pihenést követően a 16 külföldi csoport a város szélén gyülekezett, majd közel egy órás felvonulással és utcai tánccal szórakoztatta a több mint 500 táncos a több ezres tömeget, akik a felvonulást fotózták, filmezték.
A fesztivál méreteit jellemzi, hogy például Wisla, amely az egyik központ volt, 11 000 fős állandó lakosú város, és a fesztivál idején mintegy 15 000 turistát szállásoltak el. Wisla mellett öt nagyvárosban és több kisebb településen zajlottak az események. 16 külföldi csoport mellett 78 hazai csoport szerepelt a programokon. A lengyel csoportok közül válogatás után 3 csoport mutatkozhatott be a 12 tagú nemzetközi zsűri előtt is. A vendégeket minden településen piaci árusok hada és vendéglátó sátrak tömege várta. A sámlitól a fa játékokon át, a bőr és szőrme termékekig, az ékszerektől a lakberendezési tárgyakig mindent meg lehetett venni.Aki megéhezett, válogathatott a sült húsok, hamburgerek, kolbászok és más ínycsiklandó ételek között. A sörsátrak tucatjai vég nélkül biztosították a szomjazók számára a szükséges folyadék utánpótlást.
A szervezők zseniális munkáját dicséri, hogy a csoportok utaztatása, a műsorok lebonyolítása, a technikai feltételek biztosítása, a fesztivál 11 napja alatt gördülékenyen működött. Nem volt csúszás sehol, minden program a tervezettek szerint zajlott. A fesztivál ideje alatt több mint 400 fős stáb dolgozott profi módon. Egyes helyszíneken és a felvonulásokon a technikusok távirányítású robotrepülőre szerelt kamerákkal rögzítették, illetve közvetítették a programokat. A nagy szabadtéri színpadok mellé óriás kivetítők voltak telepítve, amelyeken a nézők közeli felvételeket nézhettek az éppen zajló műsorokról. A versenyprogramokat és a gálaestet is interneten keresztül az egész világon „egyenesben” nézhették. Az együttesek minden nap más helyszínen szerepeltek, mindenütt zsúfolt nézőtér előtt pörögtek a műsorok. A sokszor heves esőzés sem volt zavaró, mert a színpadok és a nézőterek mindenütt fedve voltak. Napközben a zenekarok önálló koncertekkel szórakoztatták a közönséget. A nagyobb városokban a felvonulások és az utcai táncok segítették a tájékozódásban az érdeklődőket a várható program színvonaláról.
Ilyen körülmények között lépett a Muzsla együttes a fesztiválra készített versenyprogramjával a zsűri és a közönség elé. Valamennyien óriási feszültséggel léptek színpadra, ami az egész műsor alatt hajtotta az együttest. Az előadás a zsűri és a közönség figyelmét egyaránt lekötötte. Néhány zsűri tag távcsövet is használt, a közönség pedig az olykor felzúgó tapsok között néma csendben adta át magát a műsor varázsának. Az utolsó pillanatokban már vastaps kísérte le az együttest a színpadról. A következő perceket már nem láthatta a nagyközönség. Kiszabadult a burokba zárt feszültség. Fiúk és lányok egymás nyakába borulva sírtak. Volt, aki a sarokba rogyott és ott rázta a zokogás. Másokat rögtön a műsor után az otthon lévő szülők hívtak, de beszélgetésről nem igen lehetett szó, mert sírásba fulladt a próbálkozás. Külső szemlélő csak azt láthatta volna, hogy minden táncos és zenész kisírt szemmel kószál, mint aki valami óriási tragédiát szenvedett el, pedig „csak” ez egy katartikus élmény volt mindenki számára. A felfokozott érzelmi állapot csak hajnali 4 óra felé csökkent annyira, hogy egyesek már le is tudtak feküdni. A napok teltek-múltak, míg elérkezett az eredményhirdetés.
A csoportok 4 fős képviselőit egyenként szólították és átadták a részvételt igazoló okleveleket. Ezt a havasi kürtök szakították meg, ami azt jelezte, hogy a díjazott együttesek sora következik. Ekkor már csak 4 együttes állt oklevél nélkül, köztük a magyarok. A tolmács ekkor már szorongatta a képviselők kezét, mert biztos volt, hogy díjazott lett a csoport. Aztán elhangzott a Muzsla együttes neve is. Az unikális műsorért és a magas szakmai színvonalú előadásért a nemzetközi zsűri Arany Tarisznya díjjal jutalmazta az együttest. A díj nagy szakmai elismerés, különösen annak fényében, hogy 2006-ban már Grand Prix díjjal jutalmazták az együttest. Más együttesek, akik díjat kaptak ezen a fesztiválon, az újabb megmérettetésen csak részvételi emléklapot kaptak. Ez az első alkalom, hogy kétszer is díjaztak egy együttest. A fesztiválról fáradtan tért meg a csapat. Itthon könnyekkel telt szemek, élménybeszámolók, pihenés. Sokáig azonban nem lógnak szögön a csizmák, mert itthon is helyt kell állni, a felkéréseknek eleget kell tenni. A munka folytatódik.
